Házassági Vagyonmegosztás

A házasság alatt szerzett vagyon közös (az alábbi kivételekkel) és általában 50-50%-ban oszlik meg.

Különvagyon (a fél tulajdonában marad):

• A házasság előtt szerzett javak
• Öröklés vagy ajándékozás útján kapott javak
• Személyes használati javak
• Bizonyított saját pénzből szerzett javak

A megosztás formája:

• Szerződéses — megegyezéssel, leghatékonyabb (közjegyzői)
• Bírósági — a bíróság természetben oszt vagy egy félnek juttat kiegyenlítés fizetésével

Ingatlanokra szakértői értékelés készül. Mindegyik fél hányada módosítható, ha egyenlőtlen hozzájárulás bizonyított (pl. egyik saját pénzt fektetett).

A házasság előtt szerzett vagyon különvagyon és teljes egészében a birtokló házastársé marad. Megőrzendő a válásnál.

Bonyolult kivételek:

• Ha közös pénzből jelentős beruházásokat hajtottak végre — a másik házasfél arányos visszatérítést kérhet
• Ha az ingatlant közös megtakarításból renoválták — követelési jog
• Ha jelzáloggal vásárolták és a részleteket közös fizetésekből fizették — a házasságban szerzett ingatlanrész közös vagyonnak tekinthető

Egyértelműség kedvéért javasoljuk a házassági szerződést a házasság előtt vagy alatt, amely részletezi a vagyonrendszert — Romániában 2011 óta egyre gyakrabban használt (amikor a vagyonelkülönítési rendszert újra bevezették).

Az elkülönített vagyonrendszer (vagyonelkülönítés) a törvényes közösségi rendszer alternatívája, a 2011-es Polgári Törvénykönyvben újra bevezetve. Jellemzők:

• Külön vagyonok — mindegyik házasfél sajátként tartja meg, amit szerez, függetlenül attól, hogy a házasság előtt vagy után
• Tartozások személyesek maradnak — egyik házasfél nem felel a másik tartozásaiért
• Közös költségek megosztása — jövedelmekkel arányosan (megegyezéssel konfigurálható)

Tipikus választási esetek:

• Második házasság — az első házasságból származó gyermekek jogainak védelme
• Vállalkozók — az üzleti kockázatok elkülönítése a családi vagyontól
• Jelentős kezdeti vagyoni egyenlőtlenség
• Magas jövedelmű szakemberek, akik meg akarják őrizni pénzügyi függetlenségüket

Közjegyzői házassági szerződéssel választható, a házasság előtt vagy alatt (mindkét házasfél hozzájárulásával).

A vagyon eltitkolása gyakori probléma a vagyonmegosztásban. Azonosítási stratégiák:

1. Bankoktól való információkérés — a bíróság elrendelheti, hogy a bankok közöljék a házasfél nevén lévő összes számlát. Gyakran használt.
2. ANAF + Cégbíróság ellenőrzés — jövedelembevallásokra, részvénybirtoklásra, tagi minőségre
3. CF + ANCPI ellenőrzés — az ország bármely megyéjében a házasfél nevén lévő ingatlanokra
4. Magánnyomozói vizsgálat — ingóságokra, rokonokhoz történő átutalásokra, offshore számlákra
5. Cégszámviteli audit — Kft./Rt. tagokra, bírósági mandátummal

A kezdeti vagyonmegosztás után felfedezett eltitkolt vagyonra kiegészítő vagyonmegosztási kereset létezik — elévülési idő 3 év a tudomásszerzéstől. Ajánlás: ne fogadjon el gyors vagyonmegosztást teljes audit nélkül, különösen jelentős vagyonoknál.

A válasz a jogi struktúrától függ:

• Tag SRL-ben (Kft.) — a cég tartozásai a cégé maradnak, a házasfelek csak az üzletrészek értékéig felelnek (korlátozottan). A vagyonmegosztásban az üzletrészek (vagy értékük) kerülnek megosztásra.
• PFA / II (egyéni vállalkozó) — személyes felelősség a tevékenységi tartozásokért. A tartozások közösek, ha közösen használt jövedelmet generáltak (Polgári Törvénykönyv 339. cikk), saját, ha a házasság előttiek.
• Személyes garanciák (kezes, jótálló) — az aláíró házasfél személyesen felel, de a vagyonmegosztásban visszkereseti jogot kérhet, ha a pénzt közösen használták fel.

Figyelem: a cég válás közben bekövetkező fizetésképtelensége jelentősen bonyolítja a vagyonmegosztást — a bírósági gondnok megtámadhatja a gyanús műveleteket (rokonokhoz történő vagyonátutalás, alulárazott eladások). Ajánlás: a válást és az üzleti átszervezést jogilag koordinálni kell.